Élelmiszer-szárítási technológia: Távoli infravörös, mikrohullámú, vákuumfagyasztás.

Az élelmiszer-előállításban számos módszer létezik az élelmiszerek szárítására. Ezek a szárítási technikák különböző kritériumok alapján kategorizálhatók:

• Az üzemi környezet nyomása: Légköri szárítás és vákuumszárítás.
• Működési mód szerint: Tételes szárítás és folyamatos szárítás.
• Hőátadási módszerrel: Konvekciós szárítás, vezetéses szárítás és sugárzásos szárítás.

A sugárzásos szárítás a hőátadási mechanizmusok alapján tovább osztható távoli infravörös szárításra és mikrohullámú szárításra.

Ezen élelmiszer-szárítási technikák közül a távoli infravörös szárítás, a mikrohullámú szárítás és a vákuumfagyasztásos szárítás viszonylag elterjedt az utóbbi években. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezen elterjedt szárítási technikák előnyeit.

A távoli infravörös szárítás távoli infravörös sugárzási elemek (például távoli infravörös szénszálas fűtőcsövek), amelyek távoli infravörös sugarakat bocsátanak ki, amelyeket a fűtött tárgy elnyel, és közvetlenül hőenergiává alakítanak, lehetővé téve a nedvesség kiszáradását. Az infravörös sugarak olyan elektromágneses hullámok, amelyek hullámhossza 0,72 és 1000μm között mozog. A távoli infravörös sugarak általában az 5,6-1000μm tartományba eső sugarak, míg az 5,6μm alattiakat közeli infravörös sugaraknak nevezzük.

A távoli infravörös szárítás gyorsan fejlődött az élelmiszer-szárítás területén. A szárítási folyamat során az élelmiszer-alapanyagok felületei és belső molekulái egyszerre képesek elnyelni a távoli infravörös sugarakat, ami gyors szárítási sebességet és nagy termelési hatékonyságot eredményez. A szárítási idő jellemzően feleakkora, mint a hagyományos infravörös szárításé, és tizede a forrólevegős szárításénak. A távoli infravörös szárítás energiatakarékos, az energiafogyasztás csak fele a közeli infravörös szárításénak. Emellett a berendezés kis méretű, alacsony a kivitelezési költsége, és a szárított termék minősége magas. Az infravörös kemencék és alagútkemencék az élelmiszeripari termelésben elterjedt berendezések.

A mikrohullámú szárítás mikrohullámú fűtéssel szárítja az anyagok nedvességét. A mikrohullámok nagyfrekvenciás váltakozó elektromágneses hullámokat jelentenek, amelyek frekvenciája 300 MHz és 3000 GHz között mozog, hullámhosszuk pedig 1-1000 mm. Az általánosan használt fűtési frekvenciák a 915MHz és a 2450MHz.

A mikrohullámú szárításnak a következő előnyei vannak:

• Gyors száradási sebesség és rövid fűtési idő: A hő közvetlenül az anyag belsejében keletkezik, nem pedig kívülről kerül átadásra, ami egyenletes felmelegedést eredményez anélkül, hogy a felület megperzselődne, miközben a belseje nedves marad.
• Hatékony nedvességpárolgás: A nedvesség több hőt vesz fel, mint a száraz anyagok, így könnyebben elpárolog, míg maga az anyag kevesebb hőt vesz fel. Ez segít megőrizni az élelmiszer eredeti színét, illatát és ízét, és a tápanyagösszetevők is megmaradnak.

A mikrohullámú sütők a mindennapi életben a leggyakoribb mikrohullámú fűtési módszer. Az utóbbi években azonban a mikrohullámú sugárzás emberre gyakorolt káros hatásáról szóló jelentések miatt a mikrohullámok használata az ételek melegítésére kissé visszaszorult.

Az élelmiszerek vákuumban történő szárítása megakadályozza az oxidációt és az anyag könnyen oxidálódó összetevőinek romlását. Ezenkívül az alacsony nyomású, oxigénhiányos környezet elpusztíthat vagy gátolhat bizonyos mikroorganizmusokat. Az élelmiszerek alacsony hőmérsékleten történő szárítása megőrzi a hőérzékeny összetevőket, minimalizálja a tápanyag- és ízanyagok veszteségét, ezáltal megtartja az élelmiszer eredeti összetevőit, és megőrzi annak színét, illatát és ízét.

A vákuumfagyasztásos szárítás, más néven fagyasztásos szublimációs szárítás vagy egyszerűen fagyasztásos szárítás során a nedves anyagot megfagyasztják, majd a víztartalmat vákuumos körülmények között közvetlenül jégből vízgőzzé szublimálják, így érve el a dehidratációt és a szárítást. A teljes fagyasztva szárítási folyamat három alfolyamatot foglal magában: az anyag fagyasztását, a szublimációs szárítást és a deszorpciós szárítást.

Az élelmiszer-alapanyagokat a dehidratálás előtt lefagyasztják, hogy stabil vázszerkezetet képezzenek. A vákuumkezelés és a vízszublimáció után a vázszerkezet stabil marad, és megőrzi a szárított termék eredeti alakját. A szárítás során az élelmiszer-alapanyag porózus szerkezetet képez, ami jó oldhatóságot és rehidratálhatóságot eredményez.

Az élelmiszer-alapanyagban lévő víz fagyasztás után jégkristályok formájában létezik, az eredeti oldott anyagok egyenletesen eloszlanak az anyagban. A vákuumfeldolgozás során ezek az oldott anyagok kicsapódnak, elkerülve a felszínkeményedést, amelyet az oldott anyagokat a felszínre szállító belső nedvességvándorlás okoz. A fagyasztva szárítás utolsó szakasza még mindig vákuumos körülmények között történik, ami alapos dehidratálást eredményez. A fagyasztva szárított termékek vízaktivitása alacsony, és vákuummal vagy nitrogénnel töltött speciális csomagolással párosítva hosszabb ideig tárolhatók szobahőmérsékleten. Így a szállítás során nincs szükség drága hűtőláncra, a szárított termékek pedig könnyebbek, könnyebben szállíthatóak és hordozhatóak.

Fedezze fel a fejlett élelmiszer-szárítási technológiákat, beleértve a távoli infravörös, mikrohullámú és vákuumos fagyasztva szárítást a GlobalQT (Global Quartz Tube) segítségével. Lépjen kapcsolatba velünk a contact@globalquartztube.com további információért.