Kilencféle gyümölcs és zöldség szárításának kutatása a szénszálas fűtőcsövekkel ellátott távoli infravörös technológia alkalmazásával

A távoli infravörös eszközök a szerkezeti kémia és a fotokémia elveit használják a gyümölcsökben és zöldségekben lévő vízmolekulák aktiválására, amelyek így rezgésbe kerülnek. Ez megváltoztatja a vízmolekulák aggregációs állapotát, miközben a hősugárzás és más tulajdonságok kombinálásával elősegíti a nedvesség eltávolítását a gyümölcsökből és zöldségekből, ezáltal fokozza a dehidratálás hatékonyságát. A dehidratált gyümölcsök és zöldségek jól megőrzik eredeti színüket, illatukat és ízüket. A távoli infravörös szárítási technológia előnyei közé tartozik a rövid dehidratálási idő, az erős fényáteresztő képesség, az anyagok jó rehidratálási tulajdonságai, az egyszerű működés, az alacsony energiafogyasztás, a környezetszennyezés hiánya és az alacsony beruházás.

A vizsgálatban használt berendezés egy kisméretű készülék volt, amelyet egy vállalat a termelési igényeknek megfelelően egyedileg tervezett, és amelynek maximális bemeneti kapacitása körülbelül 1 kg volt. A sugárforrás maximális kimeneti teljesítménye 1000W. Speciálisan gyártott szénszálas fűtőcsöveket használ. A szárítás során a besugárzás intenzitása a lámpacső és az anyag közötti távolság változtatásával állítható. A felső és alsó szellőzőberendezés a nedvesség eltávolítására szolgál a szárítókamrából és a belső hőmérséklet beállítására, az elszívott levegő sebessége 0,3-0,4m/s.

A kísérletben különböző zöldségek és gyümölcsök vettek részt, többek között újhagyma, spenót, koriander, uborka, sárgarépa, alma, körte, szőlő és sárgadinnye. A szárítás módszere kezdetben a nyersanyagok megmosását, a felesleges részek eltávolítását, a szemek felszeletelését és a zöldségek aprítását foglalta magában. A héjas anyagokat a szeletelés előtt meg kellett hámozni. A kísérlet során a feldarabolt anyagokat egyenletesen, legfeljebb 5 cm vastagságban terítették el a tálcán. Az anyagok súlyát a szárítási folyamat során rendszeresen mértük, amíg el nem értük a kívánt nedvességtartalmat. A célnedvességtartalom 16%-18% volt a gyümölcsöknél és 4% a zöldségeknél.

A szénszálas fűtőcsöveket gyümölcsök és zöldségek szárítására használva a nedvességtartalom nagyon gyorsan csökkent a szárítás kezdetén. A zöldségek jellemzően 45 percen belül körülbelül 60% nedvességet veszítettek, a gyümölcsökből pedig 60 percen belül a nedvesség nagy része eltávozott. Két óra elteltével a dehidratáció mértéke fokozatosan csökkent mind a gyümölcsök, mind a zöldségek esetében, míg a hagyományos forrólevegős szárításnál a szárítási görbe lassabban csökkent, és hosszabb ideig tartott, az almák esetében körülbelül 8 órára volt szükség.

Az olyan anyagok, mint az alma, a körte, a mogyoróhagyma, az uborka és a koriander száradási sebességének mérésével megállapították, hogy a szeletelt uborka száradt a leggyorsabban, ami az uborka anyagi tulajdonságaival függ össze. Ezután következett a mogyoróhagyma, a koriander, az alma és a körte. Kontrollként a forrólevegős sütőben szárított alma szolgált, amelynek szárítási ideje 70 °C-on körülbelül 8 óra volt. A szárított termékek tápanyagösszetevőinek összehasonlító elemzése azt mutatta, hogy a berendezés 50°C alatti hőmérsékletet alkalmazott, így a szárított termékek tápanyagai és íze jól megmaradtak, és jó rehidratálhatósággal rendelkeztek, így alkalmasak voltak a gyorséttermi felhasználásra. A szárított kísérleti termékek tápanyagösszetevőinek további elemzése azt mutatta, hogy a szárított újhagymában lévő C-vitamin nagyrészt megmaradt az infravörös szárítás alkalmazásával, míg a hagyományos, magas hőmérsékleten történő forrólevegős szárítás a C-vitamin teljes elvesztését eredményezte. Más elemek, mint a Ca, Fe és Zn esetében a szárítás előttihez képest változó mértékű növekedés volt tapasztalható.

Amikor a szénszálas fűtőcsövek a gyümölcs- és zöldségpürék szárítása során a tápanyagtartalom különböző mértékben megőrizhető a szárítási technikák, például a hőmérséklet és az idő szabályozásával. A termékek megjelenéséből látható, hogy a gyümölcsökben és zöldségekben lévő klorofill, antociánok és karotinoidok jól megőrződnek. Az alma és a körte szárított szeletein sem volt látható peremszenesedés vagy sárgulás, és nem volt sütés vagy gőzölés íze.

Egyes bogyós gyümölcsök, például a szőlő távoli infravörössel történő szárításának hatása azonban nem volt egyértelmű, bár a szőlő felszeletelése javíthatta a szárítás hatékonyságát. Mivel azonban a szőlő nem szárítható hatékonyan szeletelve, nem alkalmas a távoli infravörös sugárzással történő szárításra. A mazsola feldolgozása a Hszincsiangban alkalmazott magas hőmérsékletű, alacsony páratartalmú napon történő szárítási technikára utal, amelyet itt nem részletezünk.

Reméljük, hogy a gyümölcsök és zöldségek távoli infravörös szárítási technológiájának részletes feltárása informatív volt. A Global Quartz Tube-nál a termelés hatékonyságának növelésére szabott innovatív fűtési megoldásokra specializálódtunk. További információért és érdeklődésért kérjük, látogasson el a következő weboldalunkra weboldal vagy lépjen kapcsolatba velünk a címen contact@globalquartztube.com.